A kriptoeszközök használata és a mögöttük álló technológia rendkívül ígéretesnek és egyben különösen problémásnak is mondható.

A kriptoeszközök vonzerejét adja, hogy lehetőséget teremt a biztonságos és egyszerű tranzakciókra két fél között közvetítő – pl. Bank – nélkül. A kriptoeszközökkel kapcsolatban ugyanis az embereket nem védik az EU fogyasztóvédelmi szabályai, és gyakran nincsenek megfelelően tájékoztatva a kockázatokról, ami a pénzük elvesztéséhez vezethet. A kriptoeszközök szabályozás nélküli széles körű használata pénzügyi instabilitást, piaci manipulációt és pénzügyi bűnözést okozhat. Mivel a tranzakciók nagyrészt névtelenek, a kriptovalutákat széles körben használják bűnözői tevékenységekre

A fenntarthatóság és környezeti hatás: A technológia hatalmas mennyiségű villamos energiát használ fel, ami nagy környezeti lábnyomot hagy. Becslések szerint a bitcoin energiafogyasztása megegyezik egy kisebb ország energiafogyasztásával.

A pénzügyi stabilitás és a fogyasztóvédelem biztosítása

A kriptoeszközök nyilvános ajánlattételének szabályozásával biztosítják a pénzügyi stabilitást. A szabályok kiterjednek a tranzakciók átláthatóságára, közzétételére, engedélyezésére és felügyeletére. A képviselők azt szeretnék, ha a tokenek egy részének kibocsátását az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság felügyelné.

A kriptoeszközökkel foglalkozó vállalkozásoknak hatékonyabban kell tájékoztatniuk a fogyasztókat a kockázatokról, költségekről és díjakról.

A Európaii Parlament 2022 márciusában új szabályokat fogadott el az elosztott főkönyvi technológiák, például a blokklánc használatáról a kriptoeszközök kereskedelmében. Az ilyen technológiák lehetővé teszik az interakciók rögzítését és a kriptoeszközök átvitelét. A cél, hogy ösztönözze a kriptoeszközök kereskedési megoldásainak kidolgozását, miközben megőrzi a pénzügyi stabilitás, az átláthatóság és a piaci integritás magas szintjét.

A kriptopénz bűnözési célú felhasználásának megakadályozása

2023 áprilisában a Parlament jóváhagyta az EU-s szabályokat, amelyek lehetővé teszik a kriptoeszközök átruházásának nyomon követését és azonosítását, hogy megakadályozzák azok pénzmosásban, terrorizmusfinanszírozásban és más bűncselekményekben való felhasználását. Az új törvény a gyanús tranzakciók letiltását is lehetővé teszi. A szabályok az 1000 € feletti kriptoeszköz-tranzakciókra vonatkoznak. Az új törvényt a Tanács 2023 májusában hivatalosan is jóváhagyta.

Mik azok a kriptoeszközök, kriptovaluták, tokenek és stabil érmék

Kriptoeszközök

A kriptoeszközök digitális eszközök, amelyek csereeszközként vagy befektetésként használhatók. A hagyományos banki szolgáltatásokkal ellentétben nincs szükség központi nyilvántartásra. Nem központi bank vagy hatóság bocsátott ki. A nevükben szereplő „kriptográfia” a biztonságra utal – titkosítással vannak védve.

Kriptovaluták

Az első kriptoeszközök a bitcoinok voltak, amelyeket 2008-ban vezettek be kriptovalutaként – a központi bank által kibocsátott valuták alternatívájaként. 2020-ra 5600 különböző kriptovaluta létezett, 250 milliárd euróra becsült globális értékükkel. A kriptoeszközök értéke gyakran meglehetősen ingadozó, ami korlátozza gyakorlati felhasználásukat, és nem hasznos valutává változtatja őket, hanem kockázatos befektetési formává.

Tokenek és stabil érmék

A tokenek újabb kriptoeszközök. Jellemzően új vállalkozói projektek vagy induló vállalkozások tőkebevonása céljából bocsátják ki őket. A stabil érmék értékét reáleszközök fedezik és új innovációs és szélesebb körű felhasználási lehetőségeket kínálnak.

Befektetéséről:

A kriptodevizákba (vagy röviden kriptovalutákba) való befektetésnek számos előnye lehet, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kriptovaluta piac rendkívül volatilis és kockázatos.

Nagy hozamlehetőség: A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt az elmúlt években, és több kriptovaluta hatalmas hozamokat produkált befektetőknek. Ennek eredményeként sokan vonzódnak a kriptovalutákban rejlő befektetési lehetőségekhez.

Nagy volatilitás: A kriptovaluták piaca híresen volatilis, vagyis az árak gyorsan és jelentős mértékben ingadozhatnak. Ez azt jelenti, hogy nagyobb veszteségek is előfordulhatnak rövid idő alatt, és az árfolyamok nehezen megjósolhatók.

Szabályozás és jogi kockázatok: A kriptovaluták piacának jogi környezete még mindig fejlődik, és országonként eltérő lehet. Az új szabályozások és adózási kötelezettségek bevezetése is kockázatot jelenthet a kriptovaluták tulajdonosai számára.

Diversifikáció: A kriptovaluták egy új eszközosztályt képviselnek, amely segíthet a hagyományos eszközökkel történő befektetések diverzifikációjában. Ez azt jelenti, hogy a kriptovaluták hozzáadása a portfóliójához csökkentheti a kockázatot, mivel nem feltétlenül követi az egyéb eszközök ármozgásait.

Biztonsági kockázatok: A kriptovaluták tárolása és kezelése komoly biztonsági kockázatokat hordoz magában. A hackerek és csalók próbálják megszerezni a kriptovalutákat, és ha nem megfelelően gondoskodik a biztonságról, elveszítheti befektetését.

Blockchain technológia: A kriptovaluták mögött álló technológia, a blockchain, sok más területen is hasznosítható, például a pénzügyi szolgáltatásokban, a supply chain menedzsmentben és az oktatásban. Így a kriptovalutákba való befektetés lehetőséget adhat az olyan vállalkozások és projektek támogatására, amelyek a blockchain technológiával fejlesztenek.

Hiányzó támogatás és visszatérítés: Ha hibás tranzakciót hajt végre vagy elveszíti a kriptovalutáit, nincs központi szervezet vagy hatóság, amely segíthet visszaszerezni azokat vagy visszatéríteni az elveszített értéket.

Elégtelen ismeretek: Sok embernek nincs kellő ismerete a kriptovaluták működéséről és technikai részleteiről. Ennek eredményeként könnyen hibákat követhetnek el vagy eshetnek csapdába.

Innováció és decentralizáció: A kriptovaluták és a blockchain technológia a hagyományos pénzügyi rendszerek decentralizálását és demokratizálását célozzák. Az ilyen hálózatok lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberek személyesen ellenőrizzék saját pénzügyeiket anélkül, hogy közvetítőkre lenne szükség.

Buborékveszély: A kriptovalutákra vonatkozóan ismétlődően felmerül a “buborék” kérdése, amelynek során az árak túlzottan felkapnak, majd összeomlanak. Ez az árszintek hirtelen emelkedésével és összeomlásával járhat, ami sok befektetőnek veszteségeket okoz.

Globális hozzáférés: A kriptovaluták globális természetűek, és bárhol lehet hozzáférni hozzájuk, ahol internetkapcsolat van. Ez lehetővé teszi a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést olyan területeken is, ahol a hagyományos bankrendszer nem elérhető.

Hiányzó alapérték: Néhány szakértő úgy véli, hogy sok kriptovaluta hiányzik az alapértékből, és az ára elsősorban spekulatív tényezőktől függ. Ez azt jelenti, hogy nincs valós gazdasági termék vagy szolgáltatás, ami mögöttes értéket adna.

Mielőtt döntést hozna a kriptovalutákba való befektetésről, fontos alaposan megfontolni a fent említett kockázatokat és az egyéni pénzügyi helyzetét. Mindig érdemes konzultálni pénzügyi tanácsadóval vagy szakértővel, mielőtt befektetne, és csak olyan összeggel tegyen kriptovaluta befektetést, amit hajlandó elveszíteni.

Forrás: európai parlament, europarl.europa.eu, az itt szereplő információk az általánosan elfogadott tényekre és véleményekre épülnek, amelyeket széles körű szakirodalom, hírek, elemzések és szakértői vélemények alapján lehet megerősíteni.

Szívesen konzultálok egy szakértővel!

Kérjük nyilatkozzon:

Share This